A katolikus iskola

Az oktatásügy állami megszervezését már Mária Terézia is fontosnak tartotta, amit  az az 1777-ben kiadott Ratio Educationis tanügyi rendeletében szabályozott. Ennek előkészítéseként, egy felmérést végeztetett a magyarországi népoktatás helyzetéről. Az országos összeírás 1770-ben megkezdődött, és az erről elkészült latin nyelvű összesítést Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése 1771. április 20-án terjesztette fel a Helytartótanácsnak, amiben Monorról a következőket olvashatjuk:

“Monoron két felekezeti iskola található. A református többségű iskola mellett a másik felekezeti iskola a katolikus, ahol Bratkó János a tanító. 20, – mindkét nembeli-, saját vallásán lévő tanítványa van. Olvasást, írást és katekizmust tanulnak. Az egri káptalan intézkedéséből van szántóföldje, fél jobbágyteleknyi rétje, 15 forint, s ugyanennyi kiló gabona jövedelme, azon kívül a párbér és a mellékes stólajövedelmek. Helyzete körül semmit nem kell javítani. Az első tanító körülbelül 13 éve érkezett.”

 
Az első idők után az iskola sok nehézségen ment át. Az épületeket folyton javítgatni, újjáépíteni kellett, amiről a História Domus. 1. p.-ban így olvashatunk: “1900-ban a plébánia ideiglenes vezetésével Szilvássy Sándor káplánt bízták meg. ,,1900. szeptember 28-tól Dr. Sandula Imrét nevezték ki plébánosnak. Az egész plébániát renováltatta és kifestette.

História Domus. 9. p.: Az ,,Új iskola” a régi harangozó lakás helyén, a Németh Ágoston-féle 20 000 korona, alapítvány terhére 14 000 korona 50 éves kölcsön vétetett fel a monori Takarékpénztártól, és ezen építettetett a szép új iskola teljesen modern berendezéssel.
Török Gyula monori református kőmíves mester volt a vállalkozó.” 1911. augusztus 27- én szentelték fel. 1912. a templom és az iskola villanyvilágítást kap, ennek költsége: 3200 korona.

A következő pontban is azt találjuk, hogy az új iskola és egy plébániaépület is megvalósult: História Domus. 19p.: ,, Még 1911-ben a rozoga harangozólakás helyén felépült a modernül berendezett 3 tanterem és a különálló plébánia hivatal.” Nehezen, de végül a káptalan rászánta magát az építkezésre. Majd a IV. tanterem építése is az ő idejében történt.” Ekkor akarta a plébános rábeszélni, hogy egy-két termet különböző egyletek részére is építsen. Például: Legényegylet. De ebből akkor nem lett semmi.


Leave a Reply