Egyházi rend

Urunk Jézus Krisztus saját személyében egyedül tette teljessé a megváltás művét, és lett számunkra az üdvösség útja. Azt akarta, hogy minden nép és nemzet, minden egyes ember megismerhesse Őt, választhassa Őt és általa üdvösségre juthasson. Számtalan kegyelmi ajándékát, melyeket a Szentlélek által áraszt a világra, nem jeltelenül, hanem konkrét személyek által akarta, hogy jelen legyenek a világban, és ezért kegyelmi kincseit az Egyházra, annak vezetését és gondozását Péterre és utódaira, illetve a püspökökre és a papokra bízta. Ez a tagozódás azonban a Szentlélek vezetése által bontakozott ki az Egyházban. Már Szent Pál apostol is leveleiben (és itt még nem egyértelmű a szóhasználat és funkció) püspököket (episkopos) és presbitereket említ. Nyilván az apostoli kor az, amely az Egyház strukturális kialakulását meghatározza az I. században.

Az egyházi rend szentségét az utolsó vacsora eseményeihez és szavaihoz kötjük. Az Eucharisztia és egyházi rend szentségének forrása Jézus szava: „……… ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”(1Kor 11,25)

Jézus Krisztus a főpapi tisztségéből sajátosan, speciális módon adott az egyházi rend szentségével Péternek és utódainak a teljes Egyházra vonatkozólag, a püspököknek, akik Péterrel egységben szolgálnak az egyházmegyére vonatkozólag, és a papoknak, akik a püspökkel egységben szolgálnak egy kisebb közösségre, a plébániára vonatkozólag.

Az egyházi rend szentségének, amelyet a püspök szolgáltat ki kézrátétellel, hármas fokozata van: a püspök, az áldozó pap és a diakónus. Sajátos feladatuk Krisztusnak, mint örök Igének a hirdetése (igehirdetés), a közösség megszentelése, kegyelmi táplálása (szentségek), és a közösség egységbe fogása és vezetése. Az egyházi rend szentségében erre sajátos karizmát kapnak a Szentlélek által, mely nem egyéni életüket szolgálja, hanem a Krisztustól kapott  szolgálat megvalósítására szól. Mindaz, amit Jézus általában a keresztényekre mond, az Ő követőire, az a papokra, püspökökre még fokozottabban érvényes, „ Mert …….. akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak. (Lk 12,48)

Szent Ágoston püspök, saját életében megtapasztalva a kegyelmi rendet, ezt mondja: „Veletek vagyok keresztény, értetek püspök.”

Imádkozzunk papjainkért, hogy Krisztus szolgálatát hűségesen teljesítsék!